Óvodáink · Névadónk

Szeretettel köszöntjük óvodánk honlapján!

Névadónk Tolnán született 1854. március 28-án, Szekszárdon 1907. február 22-én halt meg.
Szülőháza Tolnán, a Kossuth Lajos utcában ma is áll, falán emléktábla őrzi a tudós pap nevét.

Az 1854-ben született Wosinsky lengyel nemesi családból származott. Pécsen szentelték pappá, több Tolna megyei településen is tevékenykedett lelkészként.

Wosinsky kezdeményezésére, és felajánlása alapján jöhetett létre a XIX. század végén Szekszárdon Tolna vármegye múzeuma, amelynek igazgatójává is kinevezték.

Wosinsky jelentős régészeti kutatásokat is folytatott, legjelentősebb feltárását Lengyel határában, a „török sáncon” végezte.

A teológiát Pécsett végezte.
1872-ben szentelték pappá, majd Gödrén és Aparon volt káplán.
1881-től Lengyelen plébános, ahol egyházi irodalmi tevékenysége mellett régészeti kutatásokat is végzett: Apponyi Sándor gróf támogatásával nagyszabású ásatásokhoz fogott. A lengyeli őskori telep föltárása után egész Tolna vármegyét átkutatta.
1890-ben bonyhádi esperes, majd Szekszárdon plébános.
1889-től tagja az MTA régészeti bizottságának.
1895-ben részt vett gróf Zichy Jenő kaukázusi expedíciójában.
1989. óta az ő nevét viseli a megyei múzeum Szekszárdon, Tolnán általános iskolát, óvodát és utcát is neveztek el Wosinsky Mórról.
1896-ban az általa feltárt leleletekből megalapította a "Tolna Vármegyei Régészeti Múzeum"-ot,
1900-ban került sor a múzeum épületének alapkőletételére. Ő volt a múzeum első igazgatója.
1901-ben címzetes apát lett.
1902-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává.
1907-ben hunyt el, a tolnai temetőben nyugszik.

Fennmaradt művei

  • Karcolatok dán és svédországi utamról (Szekszárd, 1888);
  • Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888);
  • Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig (Bp., 1896);
  • Az őskor észbetétes díszítésű agyagművessége (Bp., 1904). - Irod. W. M. (Vasárnapi Újság, 1902. 36. sz.);
  • Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd W. M. fölött (MTA Emlékbeszédek XIII., Bp., 1908);
  • Haugh Béla: W. M. életrajza (Szekszárd, é. n.);
  • Alföldi András: Emlékezés W. M: ról (Bpesti Szle, 1928. 248. sz.);
  • W. M. és a szekszárdi múzeum (Szekszárd, 1966).